Hiányoztam, mi? Sok a dolog mostanság, úgyhogy csak módjával jut idő a főzésre. De ha már itt lébecolok az adminon, mondok is egy nagyon egyszerűt.
Ez a tejfölös mártás többféleképpen felhasználható, akár chips-hez, akár sült húsokhoz, zöldségekhez. A lényeg, hogy a sütés kissé nehézkes aromáit (zsiradék, füst, stb.) ellenpontozza frissességével.
Fogunk egy fél literes tejfölt (ami ugye manapság kevesebb), teszünk bele kis borsot, sót, egy gerezd apróra vágott vagy préselt fokhagymát és fél marék szárított-sült hagymát. (Fogalmam sincs, hogy itthon lehet-e kapni, mindenesetre nekem van otthon valamennyi az Újvilágból. Eléggé ízes, óvatosan vele.) A végén fél mokkáskanál borecet, ez ad némi pikantériát. Fél órára hűtőbe tesszük, hogy a szárított anyag életre keljen, majd tálalhatjuk.
Saját készítésű fotómontázsomon maga a cucc szerepel egy krumplilángos csücskén, illetve a szárított-sült hagyma gyári csomagolása. A felbontással valamit elkúrtam, azért ilyen retro-raszteres. Jó, mi?
