No, akkor vegyük elő a nagybökőt, és a karajt vágjuk ujjnyi (mutató) szeletekre. A rostokat lazítsuk el egy klopfolóval, de ne üssük agyon a húst. Kezdő háziasszonyok/urak: klopfolás előtt helyezzünk egy darab műanyagfóliát a húsra, így nem kerülnek apró cafatok a szemöldökünkre. Egy tálkában dobjuk össze a gyorspácot a következők ízlés szerinti szerepeltetésével: olívaolaj, tört fokhagyma, só, bors, rozmaring, kakukkfű, mustár. Bekenjük vele a húsokat, és félretesszük. Ez a mozzanat sok receptben szerepel, azért citáltam ide, viszont ha nem tennénk félre, akkor nem is férnénk el, hogy vékony szeleteket vágjunk a sonkából/tarjából. Hajszálvékonyakat. Ezután sajtot szelünk, lehetőleg valami nemesebb fajtából, tehát az Anikó-Trappista-Mese trió default-ból kiesik. Ementáli megteszi. A hússzeleteket félig átsütjük serpenyőben, majd mindegyikbe egy szelet sonkát és sajtot tekerünk. Hústűvel, vagy - jobb híján - fogpiszkálóval fixáljuk az így létrehozott rolót. Reszelt sajttal megszórjuk, eztán üvegtálba tesszük, mellé hagymakarikákat, paprikát vagy más friss zöldséget teszünk, és bevágjuk a sütőbe.
Ekkorra már dekantálódott a vörösbor, ideje belekortyolni. 20-25 perc elteltével kész az étek, de azért nézzetek rá menetközben. Köretnek a vele sült zöldség, belesebbeknek burgonya jöhet.